Fél évvel az iskolai mobiltelefon-korlátozás bevezetésével már láthatóak annak első eredményei, működése, hatásai. Az “Alfáktól omegáig – Gyereknevelésről közérthetően” rendezvényen az érintettek visszajelzései és az ágazatirányítás által felvett mérés eredményei is ezt támasztják alá.
A konferencián 30 fő – iskolaigazgatók, pedagógusok, szülők, oktatási szakemberek, pszichológusok – részvételével lezajlott, interaktív meetupon zajlott az okostelefon-korlátozás értékelése. A meetup eredményei a konferencián bemutatásra kerültek dr. Maruzsa Zoltánnak. A szakmai találkozón részt vevő 25 intézmény képviselői és meghívott előadók közös tapasztalat megosztása és elemzése alapján egyértelművé vált: az iskolai mobiltelefon-használatot korlátozó rendelet bevezetése indokolt volt, és a gyakorlatban számos pozitív hatást eredményezett.
A meetup résztvevői egyetértettek abban, hogy sokként érte őket a korlátozás bevezetése (különösen annak hirtelensége miatt), és nagyon sok kétség volt bennük a konkrét megvalósíthatóság kapcsán; ezért pozitív csalódás volt, hogy a korábbi aggodalmak nagy része megalapozatlannak tűnt, a résztvevők mintegy kétharmada szerint a hatás egyértelműen pozitív. Dr. Maruzsa Zoltán kiemelte, hogy a döntést közel három hónapos előkészítő munka előzte meg. Az érintettek nagy része és az államtitkár is úgy vélte, hogy szükséges a rendelet további finomhangolása, abban az értelemben, hogy konkrét segítséget, támogatást nyújtson a hatékony végrehajtására, ugyanakkor kellően rugalmas legyen az egyéni, iskolai igények (iskolatípus, iskola jellemzői, szociális háttér stb.) alapján, ugyanakkor maga az oktatási államtitkár is felhívta a figyelmet túlszabályozás kockázatára..
Dr. Maruzsa Zoltán beszámolt az intézményvezetők körében a témában végzett anonim felmérésről:A válaszadók 70%-a tapasztalt pozitív változást a tanulók közötti interakciók terén – azonban sok intézményben a szabályozás már a kormányzati intézkedés előtt is létezett. A korlátozás fenntartását az igazgatók 89%-a támogatta, mindössze 10% ellenezte.
A résztvevők és az államtitkár által idézett kutatás eredményei is alátámasztják a rendelet a gyermekek jóllétét érintő pozitív hatásait: több résztvevő arról számolt be, hogy fejlődtek a gyerekek társas kompetenciái, több a spontán sporttevékenység, illetve a társasjáték, kártyázás, beszélgetés a szünetekben. A résztvevők visszajelzései alapján csökkennek azok az iskolai konfliktusok, kortárs bántalmazás is, amelyeket az online jelenlét, az azonnali és folyamatos online kommunikáció táplált, növekedett a gyermekek kreativitása.
Az államtitkár beszédében kihangsúlyozta, hogy nem magyar sajátosságról van szó. Számos európai ország már meghozott hasonló döntéseket, tehát nem egyedülálló az a felismerés, hogy a mobiltelefon-használat az iskolai környezetben alááshatja a tanulás eredményességét. Különböző társadalmi, kulturális háttérrel rendelkező országok is hasonló következtetésre jutottak. A mobileszközök iskolai jelenléte nemcsak a tanulás hatékonyságára, hanem a tanulók közötti zaklatás előfordulására is hatással van. Az OECD szerint a tanulási eredményesség akár 10%-kal is romolhat, ha a tanulók nem nyugodt környezetben tanulhatnak – például zaklatás miatt. Emellett a digitális jelenlét a koncentrációt is rontja, akár tanórán, akár szünetekben.
A meetup résztvevői nyilvánvalóvá tették, hogy az iskola-szülő -gyermek együttműködés ezen a területen (is) különösen lényeges. Előadásában az államtitkár is kiemelte, hogy a gyerekek részéről sem egyértelmű és kizárólagos az elutasítás, sokan látják az előnyöket is. Az együttműködés kulcsa a megértés és elfogadás minden érintett: a tanárok, a gyermekek és a szülők körében is. Nagyon fontos megérteni azt, hogy ez a korlátozás kifejezetten az iskolában töltött időre koncentrál, és nem tartja feladatának a gyermekek szabadidős médiahasználatának, okostelefon-használatának szabályozását. Az érintettek és az államtitkár is kiemelte a szülők digitális kompetenciáinak, digitális állampolgári készségeinek fejlesztését – ez a sikeres digitális gyermeknevelés területén is nélkülözhetetlen.
Megmérettettek a társadalmi innovációk – elindult egy új, társadalmi tőkebefektető formátum, a Ped-Pitch
Mi a közös egy népmesében, egy kartonpapírból készült robotban és egy gyerekek által a melanómáról készített információs kampányban? Az innovatív oktatási módszerek iskolai, tanórai keretek között segítik az alfa generáció kibontakozását, későbbi sikerességét. Számos ilyen és ehhez hasonló oktatási innováció fejlődik Magyarországon; az oktatásirányítás, a “társadalmi tőkebefektetők” pedig keresik azokat az alulról jövő kezdeményezéseket amelyek mellé állhatnak.
A konferencia egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó eseménye a Ped-Pitch – Közhasznú Befektetői Fórum volt, ahol társadalmi tőkebefektetők előtt mutathatták be innovatív oktatási megoldásaikat szakemberek és szervezetek. A fórumon bemutatkozott projektek között volt az Okostesi.hu platform (Vass Zoltán), amely digitális tananyagokat kínál testnevelés oktatáshoz, a LevelUp Bt. gamifikált tanulási értékelési rendszere (Fekete Zsombor), amely a diákok motivációjának növelését célozza meg, a Vígvári Rendszerház Kft. kartonpapír-alapú robotikai oktatási projektje (Vígvári György), amely innovatív és környezettudatos technológiai oktatási megoldást nyújt, a Világszárnya Magyar Népmesemondó Szövetség élőszavas mesemondást támogató kezdeményezése (Pintér Zsolt), amely a kulturális örökség átadásának modern módszereit fejleszti, valamint az Együtt a Tudományért Egyesület interaktív tudományos workshopjai (Dr. Papp Benjamin Tamás), amelyek játékosan mutatják be a természettudományokat a fiatalok számára.
A tőkebefektetőkből álló zsűriben helyet foglaltak Dr. Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára; Sipos Imre, az Oktatási Hivatal tartalomfejlesztési és tankönyvkiadási elnökhelyettese; Péterffy Balázs, a Klebelsberg Központ szakmai elnökhelyettese; Kutni Mátyás, a Nemzeti Innovációs Ügynökség edukációs igazgatója; dr. Somogyi Ákos, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gyermekvédelmi főosztályvezetője; valamint Dr. Bihari Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatási rektorhelyettese.
A bemutatkozó projektek nagy sikerrel zárták a fórumot. Az ágazati döntéshozók több projektnél is konkrét együttműködési javaslatokat, illetve továbblépési lehetőségeket kínáltak. A résztvevő szakemberek szerint a fórum hozzájárult az innovatív oktatási megoldások megismeréséhez és a jövőbeli együttműködések megalapozásához, ösztönözve a további szakmai párbeszédet és együttműködést. A fórum sikere nyomán az EduTech Hungary Zrt. ezt a formátumot más rendezvényein is tovább kívánja folytatni, elősegítve a szakmai együttműködéseket és innovációkat az oktatás területén.
Visszavenni az irányítást – fókuszban az online – offline egyensúly
A digitális eszközhasználat nem csupán technológiai vagy oktatási, hanem egyre inkább közegészségügyi – mentálhigiénés kérdéssé is válik. Az alfa generáció jelentős részét érinti az online térrel való ambivalens kapcsolat. Nagy-Vargha Zsófia ifjúságért felelős helyettes államtitkár előadása alapján világossá vált: a digitális gyermekjóllét előmozdítása nem halasztható feladat, hanem közös társadalmi felelősség.
A helyettes államtitkár előadásában megemlítette, hogy hamarosan nyilvánosságra hozzák a 2024-es nagymintás ifjúságkutatás első eredményeit, amelyek betekintést adnak majd a korosztály lelkiállapotába, különösen a technológiai fejlődés fényében hiszen az elmúlt négy év meghatározó volt ebből a szempontból is. Az ifjúságkutatás eredményeire reagálva a KIM már 2023-ban elindította a „Kösz, jól vagyok. Tényleg?” – lelki egészség roadshow-t, amely a fiatalokat érő digitális és közösségi kihívásokra fókuszál. Ezekben a programokban különösen nagy jelentőségű a moderált beszélgetések mellett egy tapasztalati szakember jelenléte, aki saját élettörténetével segíti a feldolgozást.
Nagy-Vargha Zsófia helyettes államtitkár kiemelte ugyanakkor, hogy az okoseszközök használata nélkül az alfa generáció nem lehet a 21. század nyertese. A KIM szakképzésért való felelőssége kapcsán elmondta, a szakképzés is csak akkor lehet sikeres, ha reflektál a munkaerőpiaci igényekre, így ezen a téren is elengedhetetlen a digitalizáció. Ezért a tavalyi évtől minden szakképző intézményben és szakmában elérhetővé váltak a Kréta rendszeren keresztül a digitális tananyagok. Ezen felül vállalás az is, hogy a digitális alapkészségeket minden tantárgyba be kell építeni.
Végezetül egy digitális eszköztől, a ChatGPT-től idézett mottóval összegezte mondanivalóját: „A digitális világ eszköz, nem cél. Használd pontosan – ne hagyd, hogy irányítson.”
A digitális jóllét kérdése különösen érzékenyen érinti a legfiatalabb, 0-9 éves korosztályt. Timár Borbála, az EduTech Hungary digitális gyermekvédelmi szakértője bemutatta az EdTech Koalíció digitális gyermekjólléti munkacsoportjának készülő részletes háttéranyagát és javaslatcsomagját a legkisebbek digitális kitettségével kapcsolatban. A szakértő előadásában hangsúlyozta, hogy a digitális világ előnyei mellett számos kockázatot hordoz, különösen a legfiatalabb korosztály számára. Ennek ellenére nem a tiltás, hanem az ártalomcsökkentő megközelítés és minden érintett oktatása, valamint a gyermekek – életkornak megfelelő – felkészítése az okoseszközök használatára kulcsfontosságú.
Az Alfáktól omegáig családi napon számos kiállító mutatta be, hogy a digitális eszközök, a robotkutya, a sport, a tánc, a kreatív foglalkozások vagy az olvasóvá nevelés is számos lehetőséget és élményt nyújt a legkisebbek számára. A program egyensúlyt teremtett a játék, tanulás, kikapcsolódás és közösségi élmények között.A különféle élménypontok és programhelyszínek nemcsak szórakozási lehetőséget nyújtottak, hanem olyan tapasztalatokat is, amelyek hozzájárulnak a gyerekek egészséges fejlődéséhez és digitális tudatosságuk erősítéséhez.
A szülők számára ez egyúttal lehetőséget adott arra is, hogy szakemberekkel találkozzanak, kérdezzenek, és támpontokat kapjanak a digitális eszközhasználattal kapcsolatos nevelési dilemmákhoz. A nap során több generáció mozgott, alkotott és tanult együtt – örömteli és inspiráló példáját adva annak, hogyan lehet a digitális korban is valódi, személyes kapcsolatokat építeni.
Közös felelősség a jövő oktatásáért – zárszó az EduTech Hungary-tól
A kétnapos rendezvénysorozat méltó példája annak, hogyan válhat a szakmai tudásmegosztás, a kutatási eredmények értelmezése és a gyakorlati élmények egyaránt eszközévé a gyermekek digitális jóllétének előmozdításában. A szakpolitikai szereplők, pedagógusok, szülők és civil szervezetek közötti párbeszéd azt mutatja: az oktatás, a digitális kultúra és a gyermeknevelés jövője csak széleskörű együttműködéssel formálható felelősen.
Dr. Rétfalvi Flóra, az EduTech Hungary Zrt. vezérigazgatója a rendezvény zárásaként hangsúlyozta:
„Az ‘Alfáktól Omegáig – Gyermeknevelésről közérthetően’ konferenciasorozat célja, hogy valódi párbeszédet indítson a jövő generációinak digitális jóllétéről, az oktatás átalakuló szerepéről és a közös társadalmi felelősségvállalásról. Az EduTech Hungary nemcsak technológiai megoldásokban, hanem szemléletformálásban, együttműködések építésében is érdekelt. Hiszünk abban, hogy az oktatás jövőjét csak közösen – pedagógusokkal, szülőkkel, szakpolitikai és civil szereplőkkel együttműködve – lehet felelősen alakítani.”
Az „Alfáktól Omegáig” programsorozat következő eseménye 2025. június 1-jén kerül megrendezésre. Ez a dátum egybeesik a Szülők Világnapjával. Emellett Magyarországon a Pedagógusnapot is június első vasárnapján tartják, amely 2025-ben szintén június 1-jére esik.
Az EduTech Hungary Zrt. a jövőben is elkötelezetten dolgozik azon, hogy a digitális oktatás területén megvalósuló innovációk valódi, gyermekközpontú és hosszú távon fenntartható válaszokat adjanak a 21. század nevelési kihívásaira.
